Rengeteg kommentet kaptam, azzal kapcsolatban, hogy csináljak nektek egy videót, ami a barátságról, barátkozásról szól.

Ezért a legjobb tudásom szerint megpróbáltam nektek összeszedni tippeket, hogy megkönnyíthessem a dolgotokat. 

Tudjátok, pont mint a párkeresést, ezt sem szabad túlzottan erőltetni. Néha egyszerűen csak idő kell ahhoz, hogy az az úgynevezett IGAZI belépjen az életünkben.

Teljesen felesleges görcsölni ezen, viszont ha hosszú idő alatt sem sikerült barátokra szert tennetek, akkor több mint valószínű, hogy van pár dolog amin ideje változtatnotok. 

Ha egy teljeskörű megoldást keresel a problémádra, akkor a Socialized kurzusom csak ajánlani tudom. Az egész kurzus arról szól, hogy hogyan ismerkedj, legyél magabiztos és karizmatikus. 
Lépésről lépésre tanítok meg neked mindent, amire szükséged van.

Az első és legfontosabb lépés, hogy ismerd meg önmagad.

Kezdj el ismerkedni saját magaddal.

Tudd, hogy mik azok a dolgok amik érdekelnek, amikről akár órákon át is eltudsz beszélgetni valakivel. Mi az, amivel kapcsolatban teljesen megszállott vagy?

Fontos, hogy elfogadd saját magad. Tudd, hogy miket szeretsz csinálni, mik érdekelnek téged az életben. Ezek azok, amik meghatározzák a személyiséged. Ezek azok a dolgok, amiket soha sem szabad mások elől eltitkolnod.

Szeretsz gamelni? Vállald fel, beszélj róla.
Utálsz zsúfolt helyekre, bulikba járni? No para, mond meg az ismerőseidnek, hogy nem érzed jól magad ilyen közegbe.

Amíg nem tudod őszintén kifejezni azt, hogy mivel szeretsz foglalkozni, és nem tudod felvállalni magad, addig nagyon nehéz lesz igazi barátokat szerezned.

Ha nem mered kifejezni a saját gondolataid, ha nem mersz azokról a dolgokról beszélni amiket szeretsz, akkor a külvilágnak zárkózottnak fogsz tűnni.

Zárkózottnak és unalmasnak.

Sokan gondolják magukról azt, hogy unalmasak és ezért nem barátkoznak velük az emberek.

Alapvetően ez nem igaz. Egyszerűen csak nem tud róluk semmit sem a külvilág. Az ilyen emberek csak felszínes dolgokról beszélnek, nem fejezik ki az érzelmeiket, és így valóban unalmasak is a külvilág számára. 

Mindannyian egy maszkot hordunk a külvilág felé, ami teljesen természetes.

Ezt sosem fogjuk tudni TELJESEN levetkőzni.

Ennek ellenére mégis érdemes minél többet mutatni a valós énünkből a külvilág felé. Mondjuk ki azt, amire gondolunk, álljunk ki az elveink mellett. Autentikusnak lenni sokszor tényleg csak annyit jelent, hogy nem fogjuk vissza magunkat, hagyjuk azt, hogy kiteljesedjenek a gondolataink és azok szerint is cselekszünk.

Minél inkább önmagad tudsz lenni, annál könnyebb lesz igaz barátokra szert tenned. 

Légy nyitott az emberek felé.

Mindig legyél nyitott az új dolgok felé, mindig legyél kíváncsi. Sokszor hallom kifogásnak azt, hogy a többi ember felszínes és unalmas.

“Azért nincsenek barátaim, mert az emberek felszínesek”

Hidd el, rengeteg vannak, akik ugyanezt gondolják. Akik ugyanúgy rád várnak.

Sokszor az a baj, hogy az emberek félnek megnyílni egymásnak. Van, amikor neked kell ezt a folyamatot elősegítened.

A legjobb módja annak, hogy az ilyen embereket szóra bírd, az az igazi őszinte, gyermeteg érdeklődés, amit feléjük tudsz mutatni. Értsd meg, hogy mindenki izgalmas a maga módján, mindenki tud neked valami újat tanítani, mesélni. Mindenkinek vannak olyan történetei, amiket rajtuk keresztül átélhetsz. 

A következő lépés, hogy kezdj el ismerkedni.

 Az életben érdemes pro-aktívnak lenni.

Ülhetsz egész nap a sarokba, várhatsz arra, hogy majd jön a sors és megtalálod az igaz barátodat, de sajnos ez a legtöbb esetben nem így működik. 

Pont mint párkeresésnél, itt is érdemes elébe menni a dolgoknak. Minél több embert ismersz meg, minél több emberrel kezdesz el beszélgetni, annál nagyobb az esélye annak, hogy valakivel klikkelni fogsz.

A legtöbb embernek akinek nehéz barátkoznia, illetve idegeneket megszólítania, szerintem komoly fenntartásai vannak.

Konkréten félnek az emberektől. Régen, vagy éppen a jelenben bántották őket. Emiatt kialakult bennük egy kép. Félnek attól, hogyha odamennek és leszólítanak egy vadidegent, akkor agresszívan elfogják őket utasítani vagy megalázzák őket.

Természetesen ez nem igaz.

Ez csak a fejünkben játszódik le.

Még ha egy alapvetően rosszindulatú emberhez is megyünk oda, akkor is általában csak finoman utasít minket vissza.

Ha véletlen kapunk egy tényleg agresszív és bántó visszautasítást, akkor pedig értsük meg azt, hogy az adott embert vagy rossz pillanatában kaptuk el, vagy akihez odamentünk annak komoly problémái vannak az életben.

Sokszor hallom azt, hogy a magyar emberek nem barátságosak egymással, itthon nem lehet csak úgy ismerkedni.

A valóság az, hogy lehet barátkozni, csak általában nem szoktunk.

Egyszerűen nincs olyan kultúrája, mint Európában.

Ez nem jelenti azt, hogy nem lehet.

Miután megjártam Angliát, és megtaláltam a módját annak, hogy odamenjek vadidegen emberekhez, rájöttem arra, hogy itthon is majdnem mindig pozitív a fogadtatás.

utcán ismerkedés
Rejtett kamerás felvétel, miközben a kurzuson dolgoztam.

Az emberek általában örülnek annak, ha beszélgetésbe elegyedsz velük.

A legrosszabb eset, amivel valaha találkoztam, az semleges volt. Próbáltam beszélgetni, nem volt rá vevő, mindketten mentünk a saját dolgunkra. Ennyi.

Új emberek megismerésének a legegyszerűbb módja, ha ismerősökön keresztül ismerkedsz.

Ha látod, hogy valamelyik ismerősöd beszélget valakivel és nem túl privát a beszélgetés, menj oda nyugodtan, köszönj, és kérdezz rá, hogy mi a helyzet, miről beszélgetnek.

Igazából teljesen mindegy, hogy mit mondasz.

Ami nagyon fontos, hogy minél hamarabb figyelj fel az új emberre és mutatkozz be neki.

Ha kellemetlen is a szituáció, akkor sincs min aggódnod.

Ha teljesen leblokkol az egész társaság, akkor nyugodtan állj tovább, valamilyen indokkal.

A lényeg az, hogy az új ember már ismer téged legalább látásból, és így esélyed lesz egy következő beszélgetésre a jövőben.

Rengetegszer volt már velem az, hogy elsőre nem találtam meg a hangot valakivel. Ez leginkább akkor fordult elő, ha nagyobb társaságban voltunk. Következő alkalommal amikor összefutottunk, már ismerősként tekintettünk egymásra, és így pillanatok alatt össze is tudtunk barátkozni.

Ha érezhetően nem zavarsz, akkor próbálj meg hozzáadni valamit a beszélgetéshez.

Ha nincs semmi ötleted, akkor a tökéletes klisé ami mindig beválik, az a tipikus “honnan ismeritek egymást?”

Össze se tudom számolni, hogy hány embert ismertem meg így mostanában. Ez a lehető legegyszerűbb módja az ismerkedésnek. 

Ha ismerősökön keresztül nincs sok lehetőséged ismerkedni, akkor sem kell random az utcán bolyongani.

Kivéve ha csajozásról van szó. Nincs annál jobb érzés mint, amikor random az utcáról szedsz fel valakit.

Mindannyiunknak vannak közösségei ahova járunk.

Lehet ez akár az edzőterem, koncertek, szórakozóhelyek, de akár egy biobolt is. Az a jó ezeken a helyekben, hogy azok az emberek akik itt megfordulnak, hasonló érdeklődési körrel rendelkeznek mint mi.

Ahhoz, hogy leszólíts valakit nem kell kreatívnak lenni.

Hihetetlen, hogy mennyire gyakran gondolja túl ezeket a dolgokat az ember.

Edzőteremben például a legegyszerűbb. Ott alapból mindenki köszönget a másiknak.

Ha valaki szimpatikus, csak köszönj rá amikor elmész mellette. A következő alkalommal, amikor egymás közelében edzetek, pedig már simán adja magát egy beszélgetés.

Nem kell túlgondolni.

Odaköszönsz, és mondasz neki valami ilyesmit:
“na látom nálad is kar nap van?”
 igazából ennyi.

Ami először eszedbe jut, az valószínűleg jó is lesz.

Koncerten vagy szórakozóhelyen, menj oda bárkihez és kérdezd meg, hogy mikor fog fellépni az előadó vagy mi a szám címe amit éppen játszanak.

Ha ez megvan, akkor már jöhet is a következő kérdés, hogy ő is nagy rajongó-e, vagy megkérdezheted, hogy bizonyos városból való-e… igazából bármilyen kérdés megteszi.

Közhiedelemmel ellentétben ez még könnyebb akkor, amikor többen vannak. Ne féljünk nagyobb csapathoz odamenni. Nagyobb társaságnál mindig egy valakivel kezdj el beszélgetni. Ha mindenkihez akarsz szólni, akkor senkihez sem fogsz.

Egyvalakivel kezdj el társalogni, és ha ő már megvan, akkor gyorsan nyiss a többiek felé is.

Ha pedig egy bioboltban akarsz ismerkedni, nyugodtan kérdezősködj…

“Szia,próbáltad már ezt az tésztát? Nem tudok dönteni az aloe vera és Yohimbine között… Óóó te szoktad/nem szoktad használni?” …..

Az iskola és a munkahely is könnyű választás, itt alapból össze vagyunk zárva emberekkel, rengeteg közös téma adódhat.

Suliban feltehetsz kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy melyik termet hol találod, vagy hogy látta-e valamelyik tanárt az adott illető.

Utána már simán vihető tovább a beszélgetés. Megkérdezheted például, hogy ő is hozzá jár-e órákra.

Munkahelyen pedig a legegyszerűbb.

Kérdezd meg a másiktól, hogy neki is nehéz napja volt-e…

Láthatod, hogy ezek rendkívül evidens és egyszerű nyitószövegek.

Éppen ez a lényeg. Nem kell őket túlgondolni. Nem azért fognak veled beszélgetni az emberek, mert valami frappáns szöveggel állítasz oda.

Legyünk teljesen randomak az életben, és csak szokjunk hozzá, hogy beszélünk idegenekhez.

Amikor leülünk a buszon valaki mellé és véletlen hozzáér a táskánk, viccelve mondjuk hogy, “bocsi rád mászott a táskám…” Amikor valaki egy starbucks-ba kikér egy fánkot előttünk, akkor nyugodtan jegyezzük meg, hogy “nekem is az a kedvencem.”

Szoktassuk hozzá magunkat ahhoz, hogy beszélgetünk emberekkel. Minél többször teszünk hasonló megjegyzéseket, annál könnyebb lesz.

Természetesen fontos az is, hogy az alap kommunikációs követelmények meglegyenek. Tudj szemkontaktust tartani, legyen egy erős, magabiztos kézfogásod, ne vágj bele a másik mondanivalójába, legyen nyitott a testbeszéded.

Legyél képes történeteket mesélni, meghallgatni a másikat.

A Socialized ezekkel a témakörökkel részletesen foglalkozik.

Azt ajánlom, hogy amikor új emberekkel ismerkedünk, akkor ne halmozzuk őket kérdésekkel.

Mindenki tudja azt, hogy az emberek imádnak magukról beszélni, de valójában idő kell ahhoz, hogy megnyíljanak.

Ezt nagyban tudjuk azzal segíteni, ha először mi kezdünk el mesélni valamit, amihez hozzátudnak szólni.

Innentől kezdve sokkal jobban megbíznak bennünk, tudnak minket valamihez kötni, és ezáltal ők is hamarabb nyílnak meg.

Ha látjuk, hogy a másik szívesen beszél, akkor pedig jöhetnek a kérdések.

Miután megvolt a beszélgetés, nagyon fontos hogy kérdezz vissza a nevére. Ha már szóba került, akkor csak egyszerűen kérdezd meg, meg újra a nevét. 

Ez nem a bunkósság jele, hanem sokkal inkább a figyelmességé. Általában mindenki elfelejti a másik nevét első hallásra, és azáltal, hogy te újra megkérdezed, érzékelteted azt, hogy fontos számodra az adott ember.

Gondolom elég egyértelmű, de mindig szerezzünk valami kontaktot. Facebook, instagram manapság már sokkal jobban megy, mint a telefonszámok gyűjtögetése, ez igazából sok esetben félreérthető is ehet.

Az utolsó lépés pedig, hogy hívjuk el valahova az új barátjelöltet.

Nem kell semmi komolyra gondolni. Csak lazán hívjuk el beszélgetni az illetőt, vagy hívjuk el egy buliba. Igazából teljesen mindegy.

Próbáljunk meg a saját érdeklődési körünkre alapozni. Ha te utálod a szórakozóhelyeket, akkor ne oda hívd el, csak azért mert az menőnek tűnhet.

Invitáld olyan dologra amit te is élvezel. Így nagyon könnyen ki tudod szűrni azt, hogy hosszú távon is jól kijönnél-e vele.

Egy jó barát alap nem fog téged leszólni azért mert valami olyat csinálsz amit ő nem szeret. Sokkal inkább érdeklődni fog.

Fel a fejjel, irány barátkozni.

socialized.hu
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Close Menu